18
ANGEL A MERKEL
együtt, amióta elfoglalta a kancellári széket. Mindkettő ve-
zető közvetlen elődjével pedig volt alkalma találkozni már
korábban. Az orosz elnök és közte a nyúl és a sün meséjére
emlékeztető versenyfutás zajlik: vajon melyikük lesz hosz-
szabb ideig hivatalban? A világ nagyhatalmú állami veze-
tői közül senki nem haladt vele együtt olyan kitartóan, egy
sem versengett vele olyan elszántan, mint Vlagyimir Putyin.
Merkel Kínában élt meg először vezetőváltást. Izgalommal
várta az új államvezetéssel való találkozást, hogy összeha-
sonlíthassa a hatalom új birtokosait a számára ismerős és
megszokott elődökkel.
A kancellár asszony a maga módján hozzájárult a kö-
zel-keleti békefolyamathoz is. Intenzív, már-már túlfűtött
érzelmi viszonyt ápol Izraellel, ami természetesen minde-
nekelőtt a német történelem számlájára írandó, de személyes
kötődésről is beszélhetünk, amelyet a világ más országaihoz
fűződő viszonyában egyébként ritkán enged meg magának.
Őt is váratlanul érte az arab világban zajló események ve-
hemenciája. Aggódó figyelemmel tekint a Közel-Keletre és
forrongó társadalmaira, a kezdeti lendületre, amellyel elin-
dultak a szabadság felé vezető úton, hogy végül megtorpan-
janak a mecsetek kapui előtt. A szabadságról Merkelnek is
van némi fogalma, tudna mesélni milyen a világ nélküle. Az
ilyesmivel azonban felettébb óvatos, mert viszolyog a pátosz-
tól. A szabadság az ő szemében valójában személyes ügy: az
akadálytalan kibontakozás utáni vágy, a határok feszegetése,
új területek feltérképezése, megértése, meghódítása – ezek
jellemzik annak az asszonynak a személyes szabadságtörek-
vését, aki harmincöt éven át kénytelen volt véka alá rejteni
ambícióit és tehetségét. Úgy tűnik, a szabadság utáni éhsége
máig nem csillapodott. Ezért is jutott el Angela Merkel kan-
cellári megbízatásának kilencedik évében hatalma zenitjére.
